2017. szeptember 20. Szerda,  Friderika  
   
 
 
KöszöntőKórházunkról Szakrendeléseink Osztályaink Egynapos sebészeti szakellátásMinőségirányítás BetegségmegelőzésBetegtájékoztatókTudományos előadások programjaiKórházi alapítványok Hasznos információk Hírek közlemények HirdetőtáblaDolgozói kedvezményekEurópai Uniós pályázataink
 
 
Lakossági tájékoztatóMikor forduljon sürgősen orvoshozFontosabb telefonszámok Ügyeletes gyógyszertárak
 


Ellátás racionalizálása a Réthy Pál Kórházban



Elérhetőség, megközelítésVárólista
Sürgősségi betegellátásMikor forduljon sürgősen orvoshoz
Mikor forduljon sürgősen orvoshoz
 

Mikor forduljon sürgősen orvoshoz?

Ha valaki nem érzi jól magát, fájdalmai vannak, lázas vagy szédül, mérlegelni kezdi, forduljon-e orvoshoz vagy várjon még. Az alábbi tájékoztató segít eldönteni, mikor javasolt sürgősen orvoshoz fordulni.

Elsőként próbálja meg pontosan megfogalmazni tüneteit, panaszait! A nem érzem jól magam, ill. rosszul vagyok megfogalmazás az orvosnak nem ad támpontot, így hátráltatja a diagnózis felállítását. Emlékezzen vissza, mikor kezdődtek panaszai. Fontos a fájdalom színezete (tompa, szúró, görcsös, hasogató, éles), erőssége. Fájdalmát helyezze el egy 1-10-ig terjedő skálán. Ha lázasnak érzi magát, mérje meg testhőmérsékletét. Gondolja át korábbi megbetegedéseit. Gyűjtse az össze ezekről szólódokumentumokat, a szedett gyógyszereit, gyógyszerallergiáját.

Vannak szituációk, betegségek, amik azonnali segítséget igényelnek, máskor viszont csak a saját és az ügyeletes orvos idejét vesztegeti.

LÁZ

A láz önmagában nem betegség, de olyan tünet, ami betegségre utal. Ha nem jár együtt más, súlyos panasszal, először próbáljon lázcsillapítót bevenni vagy hűtőfürdőt alkalmazni, sok folyadékot fogyasztani. Nem csillapodó 39,0 fokfeletti láz, aluszékonyság, elesettség esetén sürgős ellátást indokol. Gyermekek, csecsemők, idős betegek fokozottan veszélyeztetettek, mert hajlamosak a kiszáradásra, tudatzavarra.

FEJFÁJÁS

Sok szervrendszer megbetegedése okozhatja: szembetegség, fül-orr-gégészeti eltérés, magas vérnyomás, idegrendszeri betegségek, mozgásszervi betegségek, de gyakran nem mutatható ki szervi ok a háttérben. Új keletű, erős fejfájás, valamint kísérő tünetek -hányinger, hányás, szédülés, tarkómerevség, látászavar, kettős látás, magas láz, végtaggyengeség esetén szükséges a sürgős ellátás.

TUDATZAVAR, ESZMÉLETVESZTÉS, GÖRCSÖK

Súlyos betegség tünete lehet, ilyen esetben orvost vagy mentőt kell hívni. Fontos az eszméletlen beteget elsősegélyben részesíteni: stabil oldalfekvésbe helyezni, légutakat szabadon tartani! Ehhez gyakran az áll kiemelése is elég lehet.

FÉLOLDALI VÉGTAGGYENGESÉG, BÉNULÁS

Egyik oldali végtag elgyengülése, lebénulása, beszédzavar, látászavar a stroke (agyvérzés vagy agytrombózis) leggyakoribb tünete. A tünetek intenzitása változhat, átmenetileg enyhülhet is. Sürgős ellátása szükséges.

MELLKASI FÁJDALOM

Gyakori panasz, az elszenvedőkben félelmet keltő jelenség. Úgy érzik, a „szívük fáj", de helyzet ennél bonyolultabb. Mellkasi fájdalom esetén számos más mellkasi szerv problémája is állhat. Ennek eldöntése még a tapasztalt orvos számára is több vizsgálatot igényelhet.

Szorító, nyomó, gyakran a vállba, karba sugárzó mellkasi fájdalom, mely terhelésre jelentkezik, ill. fokozódik, szív koszorúér görcs, szívizom infarktus tünete lehet. Gyakran fulladás, verítékezés, halálfélelem kíséri. Azonnal orvoshoz kell fordulni, EKG-t kell készíteni. Hasonló tünetekkel járhat azonban a reflux betegség is. Ezt a rosszul záródó gyomorszáj miatt a nyelőcsőbe jutó gyomorsav váltja ki. Szegycsont mögötti fájdalmat, szorítást, égő érzést okozhat. Fizikai terheléstől függetlenül, típusosan fekvő helyzetben jelentkezik. Gyomortáji fájdalom, savas felböfögés kísérheti.

Légvételtől függő, ill. légvételre fokozódó, szúró, egy pontra lokalizálódó mellkasi fájdalmat tüdő és mellhártya betegségek okoznak.

A mozgásra, testhelyzetváltozásra, mellkasra gyakorolt nyomásra fokozódó fájdalom többnyire mozgásszervi (izület, izom, csont) eredetű.

Általános javaslat az, hogy erős, ill. kísérő tünettel járó, 5 percnél tovább tartó, hagyományos fájdalomcsillapítókra nem reagáló mellkasi fájdalom esetén sürgősen forduljon orvoshoz.

HASI FÁJDALOM

A hasüreg a legtöbb szervet tartalmazó üreg, ezért a hasi fájdalom igen szerteágazó tünetcsoport. A banális szélgörcstől kezdve, életveszélyes problémákig terjed a hasi betegségek skálája. Fontos a lokalizáció: felhasi fájdalom leginkább gyomor, epe, eredetű. Őv-szerű köldök magasságában vagy felhasban jelentkező fájdalom hasnyálmirigy problémára utalhat. Deréktájból az alhasba sugárzó fájdalom többnyire vese eredetű. Jobb alhasi fájdalom vakbélgyulladásra utalhat, de petefészek gyulladás, vese probléma is kiválthatja. Fájdalmas vizeléssel, csípő vizelettel járó alhasi fájdalom leggyakrabban húgyúti gyulladás jele.

Erős, általános fájdalomcsillapítóra, görcsoldóra nem szűnő hasi fájdalom, pulzáló hasi terime, hasüregbe nem visszahelyezhető sérv, nem szűnő hányás, vérszékelés , láz esetén sürgős ellátás szükséges.

DERÉKTÁJI FÁJDALOM

Leggyakoribb oka mozgásszervi eredetű. Hirtelen mozdulat, emelés, megerőltetés következtében alakulnak ki. A fájdalom a derékból a farpofákba, láb hátsó felszínére sugározhat. Az egyszerű, idegrendszeri zavarral nem járó fájdalom legtöbbször otthoni kezelésre is javul. Kemény fekhely, szigorú fekvés, fájdalomcsillapító szükséges. Sürgős ellátás szükséges, ha a fájdalom végtagzsibbadással, érzés kieséssel vagy végtag gyengeséggel, széklet-, vizeletürítési zavarral, lázzal, hasi fájdalommal vagy pulzáló érzéssel jár, trauma váltotta ki.

HÁNYÁS, HASMENÉS

Többnyire gyomor-bél rendszeri gyulladás tünete. Nem feltétlenül igényel orvosi ellátást. Bő folyadékfogyasztás, hányáscsillapító, székfogó használata megszüntetheti a panaszokat. Kiszáradás veszélye, magas láz, véres hányás, véres székletürítés, fájdalomcsillapítóra, görcsoldóra nem szűnő hasi görcsös fájdalom sürgős ellátást igényel.

SZÉDÜLÉS

Idegrendszeri betegségek, fül-orr gégészeti problémák, vérnyomás eltérés, vérszegénység is okozhatja.  Új keletű, egyéb tünettel (láz, bénulás, fejfájás) járó esetben, vérnyomáskiugrás vagy kórosan alacsony vérnyomás esetén sürgős ellátást igényel.

SÉRÜLÉS

Közúti baleset, sérülés esetén a mentő dönt a kórházba szállításról. Otthoni sérülések esetén eszméletvesztés, mély sérülés, erős vérzés, funkcióvesztéssel járó, végtag duzzanatával járó sérülés, szennyezett seb, harapott seb, mély szúrt, vágott seb sürgős ellátást igényel. Fontos a helyszíni első ellátás: seb fertőtlenítése, steril kötéssel fedése, erős vérzés esetén nyomókötés felhelyezése. A test felszínének nagyobb, mint 10 %-át érintő égés kórházi ellátást igényel.  Otthon tartsa a megégett részt hideg víz alá legalább 10 percig. Ezután steril kötszert helyezzen rá, ne próbálkozzon kenőcsökkel!

VÉRZÉS

Nem traumás eredetű, ún. spontán vérzés esetén sürgős ellátás szükséges. Ez lehet véres hányás, vérszékelés, vérvizelés, vérköpés, orrvérzés, terhes nők vérzése, véralvadásgátló mellékhatása. 

MÉRGEZÉS

Mérgezés vagy gyanúja esetén orvost vagy mentőt kell hívni. Fontos, hogy a beteg mellett talált gyógyszereket, üvegeket nem szabad kidobni, hányadékát feltakarítani.

KRÓNIKUS BETEGSÉGEK HIRTELEN ROMLÁSA

Idült betegségek (asztma, szívbetegség, magas vérnyomás, epilepszia , cukorbetegség  stb.) hirtelen romlása gyakran előfordul. Fontos a gyógyszeres kezelés, diéta, életmód betartása. A betegnek tisztában kell lenni, mikor áll fenn azonnali ellátást igénylő vészhelyzet és ekkor mi a teendő. Javasolt magánál hordani kártyát betegsége diagnózisával és szedett gyógyszereivel.

Minden háztartásban javasolt alap gyógyszerek tartása: láz, fájdalomcsillapító, görcsoldó, hányáscsillapító, hasfogó, sebfertőtlenítő, steril kötszer. Állandó gyógyszerek rendszeres felírása. Ne hétvégén, ünnepnap derüljön ki, hogy havi gyógyszere elfogyott.

Mindenki jobban ismeri önmagát, hozzátartozóját, mint az orvos. Krónikus, hetek, hónapok óta fennálló panaszaival forduljon háziorvosához. A kivizsgálás, krónikus betegségek karban tartása nem sürgősségi feladat. Ha nincs rendelési idő, problémája új keletű, súlyos, keresse fel vagy hívja a háziorvosi ügyeletet, halaszthatatlan esetben a mentőket. A kihívott ügyeletes orvos a tünetek alapján hozzávetőleg meg tudja határozni a betegség jellegét, és hogy milyen gyorsan kell szakszerű ellátásban részesülnie. Ha az orvos súlyosnak ítéli meg, ő hív mentőt. Az ügyeletes orvos szakszerű tájékoztatásának nagyobb a súlya, mint annak, amit a laikus beteg vagy hozzátartozó ad.

Ha rosszul érzi magát, és minél hamarabb kórházba akar kerülni, ne üljön egyedül kocsiba és ne vezessen.. Ezzel nem csak saját magát, de mások testi épségét is veszélyezteti!

A fenti javaslatok tájékoztató jellegűek. Súlyos betegség is járhat enyhe tünetekkel és fordítva. Pontos szabályok nem léteznek.

 

Foglalkozás egészségügyi Kft.Aranymérleg GyógyszertárBiztonsági tanácsadóSürgősségi betegellátásÁllásajánlatokBetegelégedettségi kérdőív LinkekBetegségekről érthetően Gyógyszer információk



Szavazás
Jelenleg nincs szavazási kérdésünk!