2017. november 23. Csütörtök,  Kelemen és Klementína  
   
 
 
KöszöntőKórházunkról Szakrendeléseink Osztályaink Egynapos sebészeti szakellátásMinőségirányítás BetegségmegelőzésBetegtájékoztatókTudományos előadások programjaiKórházi alapítványok Hasznos információk Hírek közlemények HirdetőtáblaDolgozói kedvezményekEurópai Uniós pályázataink
 
 
Adatok,statisztikák
 


Ellátás racionalizálása a Réthy Pál Kórházban



Elérhetőség, megközelítésVárólista
Hírek közlemények

Réthy Pálra emlékezett az intézmény kollektívája
A békéscsabai kórház alapítója,dr. Réthy Pál tiszteletére megemlékező koszorúzást tartott az intézmény kollektívája június 28-án, a Bogárházi temetőben.
Réthy Pál 1809-ben született Szarvason. Szülővárosában kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Orvosi iskoláit a Pesti Egyetemen végezte, 1836-ban szerzett diplomát. Fabini Theophil János világhírű pesti szemész professzor tanársegéde lett, majd Csabán vállalt munkát. Itt hamar megkedveltette magát, ő volt az első orvos a városban, aki tudott szlovákul. Felesége Maier Róza (1821-1882). Nyolc gyermekük volt.
Dr. Réthy Pál legmaradandóbb tette a Csabai Kórház megalapítása volt. Ebben az időszakban alakította ki aszegényházat is. Fontos feladatának tartotta, hogy javítsa a katasztrofálisan rossz állapotban lévő közegészségügyi állapotokat, így nagy érdemeket szerzett a város korszerű egészségügyének kialakításában,a különböző járványok leküzdésében.
Életének legterhesebb esztendeje az 1873. év volt. Ekkor 11 hét alatt több mint 4000 ember betegedett meg Csabán, kolerában. Éjt-nappallá téve dolgozott. Kitartó fáradozásáért Békés Vármegye Főispánja tiszteletbeli tiszti főorvossá nevezte ki, a király pedig 1882- ben Koronás Aranyérdemkereszttel jutalmazta. A megyében uralkodó himlőjárvány megfékezésének érdekében aktív szervezője volt a himlőoltás minél nagyobb számban történő alkalmazásának. Sokat tett a rendkívül magas csecsemőhalandóság leküzdéséért, megszervezte a városi bábák képzését először Aradon, majd Csabán. Jelentős tudományos tevékenységet is folytatott. Legjelentősebb két műve: „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán" (1847) és az „Ősnemzés - A növények, állatok és az ember őseredeti keletkezése." (1869). 1891-ben, 54 év szolgálat után vonul nyugdíjba. Életének 87. évében végelgyengülésben halt meg.

 
 


Foglalkozás egészségügyi Kft.Aranymérleg GyógyszertárBiztonsági tanácsadóSürgősségi betegellátásÁllásajánlatokBetegelégedettségi kérdőív LinkekBetegségekről érthetően Gyógyszer információk



Szavazás
Jelenleg nincs szavazási kérdésünk!